Ainu-Jap�n sz�t�r

   Jap�n nem csup�n trad�cion�lis kult�r�t �s t�rt�nelmet hagyott r�nk, hanem egy olyan �r�ks�get is, mely nyelv�szeti szempontb�l n�lk�l�zhetetlen a ma Hokkaido ter�let�n �l� Ainu n�pcsoport �s egyben a vil�g nyelv�szeti fejl�d�s�nek a szempontj�b�l. Miel�tt leleplezz�k a csod�latos felfedez�st, ismerj�k meg egy kicsit k�zelebbr�l az Ainu n�p n�h�ny fontos jellemz�j�t:
   Az ainuk bennsz�l�tt vad�sz� n�p, �s Honshu �szaki r�sz�t foglalta el a Nara birodalom (Kr.u. 710-94) idej�n. A kiterjedt jap�n telepes�t�s �szakra szor�totta az ainukat, amely a Meiji-korszakig tartott, �s a jap�n korm�ny d�nt�se �rtelm�ben az ainuk Hokkaido egy kis r�sz�re szorultak.
   Betegs�g �s az alacsony sz�let�si ar�ny miatt az elm�lt k�t sz�zadban er�sen fogyott a n�pess�g, �s m�ra m�r szinte teljesen �sszekeveredett a jap�nokkal. Az ainu jelent�se "f�rfi". Hasznosnak tekintik "kamuy" (istenek) jelenl�t�t. A mindennapi �letben, k�l�nb�z� szertart�sok keret�ben ezekhez az istenekhez im�dkoznak. Ismerik a "term�szet" isteneit, �gy a t�z, v�z, sz�l, mennyd�rg�s; az "�llatok", a "helyis�gek" isteneit; "ellent�tes" isteneket, �s vannak, akik t�mogatj�k az embereket, vannak istenei a hegyeknek �s a tavaknak.
   A h�tk�znapokban kev�sb� haszn�lj�k az ainu nyelvet, de nemzed�kr�l nemzed�kre sz�jhagyom�ny �tj�n meg�rizt�k a n�pdalokban �s az elbesz�l�sekben. Ritmikus zen�ben �s t�ncokban egyes ainu �nnepek sor�n haszn�lj�k, de legnagyobb r�szt a turist�k sz�m�ra.
   �lelmez�s� ket hal�sz�ssal oldj�k meg, de haszn�lnak n�h�ny vetem�nyt is, hogy �t�lj�k a telet, �s �hen ne haljanak.
   A nyelv�szek m�g nem tal�ltak az ainuhoz hasonl� sz�rmaz�s� nyelvet. Semmilyen geneal�giai kapcsolatban nincs a jap�n nyelvvel. A nyelvszerkezet hasonl�t az alt�ji nyelvekre �s rendelkezik n�h�ny nem-alt�ji jellemvon�ssal. Nem voltak saj�t bet�t�pusaik. N�h�nyan igyekeztek �rni, �s ehhez k�lcs�nvett�k a latin, cirill vagy jap�n bet�ket, m�ra csak a jap�nt haszn�lj�k.
   Miut�n megismerkedt�nk e k�l�nleges n�pcsoporttal leplezz�k le azt a leletet, melyet 2010-ben fedeztek fel korunk kit�n� tud�sai:
   Fukui v�ros egyik buddhista templom�ban tal�ltak r� az eddig ismert legr�gebbi jap�n-ainu sz�gy�jtem�nyre, amit a benne tal�lhat� jegyzet szerint egy Kunen nev� szerzetes �ll�tott �ssze az Edo-kor k�zep�n. A dokumentum k�r�lbel�l 150 oldalb�l �ll �s a sz�t�ron k�v�l egy 26 oldalas "Bevezet�s az Ainu nyelvbe" c�m� r�szt is tartalmaz. Az ismert keletkez�si idej� ainu-jap�n sz�gy�jtem�nyek sor�ban 306 �ves kor�val ez a legkor�bbi munka - olvashat� a Mainichi Shimbun h�r�ben. Az 1704-ben �rt ainu-jap�n sz�gy�jtem�ny �s nyelvi seg�dlet eddig a Fukuiban �ll�Fumon templom (普門寺 - Fumon-ji) k�nyvt�r�ban rejt�z�tt. Utols� lapj�n a szerz� le�rja, hogy a k�nyvet akkor k�sz�tette, amikor orsz�gj�r� zar�ndok�tja sor�n felkereste a leg�szakibb szigetek, Ezo (mai nev�n Hokkaidō) �slakosait. A t�rt�nelem viszontags�gait mag�n visel� lapjain k�r�lbel�l 460 kifejez�s tal�lhat�. T�bbs�g�k a nyelvt�rt�neti kutat�sok szempontj�b�l fontos (�vszakokkal, id�j�r�ssal, csal�ddal kapcsolatos) sz�, de tartalmaz n�h�ny udvariass�gi nyelvform�t �s sz�mneveket is. Sato Tomomi, a Hokkaidō Egyetem professzora szerint ez az ainu nyelvkutat�s egyik legfontosabb, t�rt�nelmi jelent�s�g� m�ve.
�dv.: Karana&Matt
Forr�s: www.oriens.hu