Témaindító hozzászólás
|
2009.01.04. 15:38 - |
Haruhi
*ájultan fekszik nővére mellett. végig nézte a zihanást, de amikor a földetérte, az ütéstől elájult* |
[243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
-meglepetten hallgatta a rádióból szűrődő hangokat és dühös lett- Mégis ki ez a barom?! Nekem a reptér kell! -kikapta Haru kezéből a mikrofont- Ide figyelj dinka kapitány! A Tsol1408-as járat kapitánya vagyok! Annak a repülőnek, ami már több mint egy hónapja lezuhant és valószínűleg eltüntnek nyílvánították! A fél csapatom sérült és te csak annyit tudsz mondani, hogy talán?! Esküszöm, ha nem segítesz nem kell kártya, hogy megjósoljam a jövődet...-mindjárt felrobban szegény- |
*az érkezőkre néz* - Én még mindig úgy vélem a rádió volt *arrébb tekeri az adást. reménytelen recsegés,* - Halló! Hall valaki?*mondja a mikrofonba, de a rádió csak borzalmasabbnál borzalmasabban recseg, de hirtelen egy egészen tiszta adó fogható* Halló! Hall valaki?
*férfi hang szól bele*
- Mondjad aranyom!
- Mi? Maga hall engem? *erre tényleg nem számított*
- Igen, hallak. Na mondjad!
- Akkor...SEGÍSÉG!
- Jó. Ezt eddig is tudtam. Szóval mit kérsz? Tarott? Angyalkártya?
- Hogy micsodát? ~Mi ez? Valami hülye tévé?~
- Tudod. Ezért telefonáltál nem?
- Nem. Rádióadóval beszélek.
- Mi? Hogy nem fizetsz érte. Na, takarodj ki a vonalból!
- Mi? Nem! Én....*túl erősen szorította meg a mikrofont így az kiesett a kezéből, és mikor utána nyúlt, megbotlott és térdre esett* Ááá...ahh...sszz..
*a rádióból távolabról szólt egy hang*
- Mi az Kapitány? Megint szextelefont hallgat?
- Nem. És te meg takarodj innen! Épp a jósda megy, bár most épp ingyenélők vannak a vonalban.
*újabb hang* - Hé, Főnök. Erős vihar közeledik! Kéne találni egy kikötőt!
- Tényleg? És honnan a fenéből szerzel egy kikötőt az Atlanti óceán közepén, idióta?
- Na, jó! *kapja fel újra Haru a mikrofont* - Nekem tök mindegy, hogy jós, kapitány, vagy csöves, de ha jól hallom tengeren vannak. Mi meg elvesztünk egy szigeten. Nem érdekel, hogy maguk segítenek, vagy mások, de mindenképp szóljanak valakinek! Madridba! Terjesszék szét, hogy a Tsol1408-as járat utasai élnek, és a segítséget várják! Érthető? Ha nem akkor elmondhatom könnyes hangon is.
* néma csönd a rádióból*
- Hallanak még?
- Igen, de....ööö...majd meglátjuk... |
-miután felkászálódtak Allennel Haruhoz elmosolyodott húgán- Csak nem a kedvenc számod?! Mindig is gyűlöltem, de most valahogy zene füleimnek! -nevette el magát, majd segített leülni Allennek egy sziklához és odament Haruhoz- Kiderült, hoyg nem Allen sikított! Sőt, hülyének nézett, hogy lánynak néztem! -súgta oda húgának égő fejjel- Na, de sikerült befogni a repteret? -komoly pillantás- |
Haru
*meghallja a sikolyt, majd az elrohantó nővere után néz* Nyugi...szerintem csak a rádió volt. *újra bele rúg, majd a gombokat kezdi csavargatni* Juj a kedvencem! Eres mi horizonte mi amanecer, Ahaha la prueba qué demuestra lo que puedes hacer *végig énekelte borzalmas kiejtéssel az olasz számot, majd tovább tekergette a rádiót* |
-egy pillanat alatt végigfut rajta is a gondolat "Valóban, mintha egy lány sikított volna! És Allen nem lány...szóval..." elengedte a fiút és hátrább lépett- Öhm, valóban lányos sikoly volt?! Nem tünt fel...és mint a csapat vezetőjének ügyelnem kell mindenki egészségére! -magyarázta zavartan- Gyere, segítek felmászni! Jobb, ha együtt maradunk és kiderítjük mi történt....-nyújtotta a kezét a fiúnak- |
Allen
Ő is hallotta a sikítást. És hát eléggé meglepődik, amikor Kara megöleli.
- H-hé, nyugi...jól vagyok...egyébként én nem sikítok úgy, mint egy lány. |
-ugrándozásukat egy éles sikítás zavarta meg; megtorpantak- Ez meg mi volt? -nézett kérdően húgára- Te is hallottad ugye?! "Te jó ég...csak nem Allen?" -megijedt attól a gondoladtól, hogy baja esett a fiúnak és visszafutott a lyukhoz, elkezdett lefelé mászni- Maradj itt Haru! Vigyázz a rádióra! -mikor leért, futni kezdett, keresve Allent. Mikor megpillantotta az oltárnál, nagy kő esett le a szívéről és hírtelenjében megölelte a fiút- Azt hittem bajod esett.... |
Shihomi
*Megérkezik a szakadék széléhez, és lepillant. Meglátja a két lány holttestét. Egy ideig csak üres tekintettel áll, majd felemeli karját, és a holttestek felé emeli. Ebben a pillanatban erős szél söpör végig a területen. Hirtelen elkezd Misa testéből kiszállni egy fényes, fehér gömb alakú dolog, a lelke. Utána Shioné is. És amint elérik Shihomit, eltűnnek. Ezek után Shihomi is eltűnik.* |
*elforditja a fejét és összeszoritja a szemét*~meg kell tenned! tudom,hogy ezt akarod te is.~*~mert nem akarom hogy szenvedjen!~*~mert ölni akarsz.~*~ez nem igaz!~*erre csak egy nevetés volt a válasz a fejében. feláll a földről, megkeres egy nagy követ, a legnagyobbat,ami épp a keze ügyébe került. aztán visszatérdel a lány mellé, és még pár másodpercig nézi a szenvedését*-ne haragudj... ezt nem birom nézni.-*ráharap az ajsó ajkára*-neked is igy lesz jobb. Misa, én... én...-*megesre emeli a kezeit, amikkel fogja a jókora szikladarabot*-...szeretlek!-*ezzel a felkiáltással egyetemben lesújt, és összetöri Misa koponyáját. majd még párszor megismétli a műveletet, mire meggyőződik, hogy a lány meghalt. körülbelül ötször sújtott le, és igy teljesen összeroncsolva a szöszi szép kis pofiját, és szilánkokra törve a koponyáját. leejti maga mellé a követ, és zokogni kezd*-bocsáss meg!-*magához öleli a lány élettelen testét. mondani sem kell, az amúgyis piszkos ingje most már merő vér is, alig van rajta olyan pont, ami viszonylag fehér még. ott üldögélt egy darabig, a holttestet szorongatva, majd erőt vett magán, felemelte a lányt a földről, a szakadék fölé sétált, és ledobta. sokáig nézett le a mélybe, persze semmit sem látott, részben a sötétség miatt. Misa teste kis puffanással ért földet, közvetlenül az imént életét vesztett Shion mellett. a fiú elfordult a szakadéktól, és már nem tudott sirni. a fájdalom és gyász mellett két sokkal erősebb érzés töltötte el a szivét. a gyűlölet és az undor, amit saját maga iránt érzett. majd elindult vissza a tengerpartra.* |
*felsikít és még egyre gyorsabban "zuhan lefelé"* |
~végezz vele!~*~hogy mi?!~*összeszűkül a pupillája,amikor meghallja a hangot a fejében. most fordul elő másodjára. ugyebár a shionos volt az első XD*~szenved! gyerünk, végezz vele! gyorsan! te sem akarod, hogy a szerelmed szenvedjen, ugyee?~*~nem! arra képtelen vagyok! szeretem őt!~*~nézz csak rá. nem kap levegőt. belülről marja szét a szerveit ez a drog.~*beletúr a saját hajába, és teljesen tanácstalan*-végezzek veled?-*suttogja magánkivül, mert ja, már Akira is megzakkant ezen a szigeten><"* |
*egyre inkább levegő után kapkod,és próbálja szabadítani a kezét,miközben kapálózik* |
*lefogja a lány kezeit*-hát igaz. igaz, ugye? méreg, ugye?-*megtelnek a szemei könnyel*~szenved.. n-ne! én nem akarom,hogy szenvedjen! |
*pupillája teljesen összeszűkül és tokához kap.Végül végül karmolni is elkezdi közben könnye folyik* |
gyilkos..? *motyogja maga elé, üveges szemekkel, de amint meghallja Misát, felé kapja a fejét és gyorsan odamászik mellé*-Misa!-*kiszabaditja a kötelek fogságából*~mi van, ha igaza van? ha tényleg meg fog halni? ha most csak szenved?~ |
Shion:
Semmi esélyed!...GYILKOS!....*hallani lehet ahogy Shion földet ér.Vérbe fagyva fekszik,az arcán még midig ott a gonosz vigyor*
Misa:
*felkiált és próbálja magáról letépni a kötelet* |
még hogy senki? épp azt teszem *nevet. hát ja, Akira is megzakkant egy kicsit az itt töltött idő alatt XD utolsó elhatározásra jut, és egy lökéssel a mélybe taszitja Shiont. aztán leroskad ott a szikla szélén, ahol volt.*~megtettem?... tényleg megtettem? igen...tényleg...~ |
Shion:
Higyj amit akarsz!..Ostoba!Shion Sonozaki-val senki nem szórakozhat!
Misa:
*kinyitja a szemeit és nyöszörög pár sort* |
Nem! nem hiszek neked! *még jobban hátraszoritja a lány kezeit.* hazudsz! nincs rá garancia, hogy tényleg úgy van, ahogy mondod! ~az ellenkezőjére sem...~*~maradj ki ebből!~*olálláá, Aki is skizofrén?* |
Shion:
Azthiszed hazudok?Tudod mit...várjuk meg mi lesz a vége...*ördögi vigyor*Felébred...és vége.Higyj nekem.Veszélyes drogot adtam be neki mielőtt felhoztam volna!KIZÁRT,HOGY TÚLÉLJE!*próbál szabadulni aki-tól* |
[243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|