Alan Alexander Milne
(1882. janu�r 18. – 1956. janu�r 31.)

Milne Sk�ci�ban sz�letett, de Londonban n�tt fel. Kilburnben abba a mag�niskol�ba j�rt, amelyet �desapja, John Vine Milne vezetett. Egyik tan�ra a neves angol �r�, H. G. Wells volt.
K�s�bb �szt�nd�jask�nt matematik�t tanult a Cambridge-i Egyetemen, �s ekkor kezdett dolgozni a Granta nev� egyetemi lapn�l is, amelybe testv�r�vel, Kenneth-tel egy�tt k�l�nb�z� cikkeket �rt. Munk�j�nak k�sz�nhet�en felfigyelt r� a Punch nev� brit szatirikus magazin, amelynek el�bb munkat�rsa, majd 1904-1906 k�z�tt t�rskiad�ja lett.
R�szt vett az I. vil�gh�bor�ban, majd azt k�vet�en szem�lyes �lm�nyei alapj�n 1934-ben meg�rta Peace with Honour c�m� kritikus hangv�tel� m�v�t.
1913-ban vette el feles�g�l Dorothy De Selincourtot, akivel egy k�z�s gyermek�k, Christopher Robin sz�letett.
1925-ben vid�ki h�zat v�s�rolt Sussexben, �s ide vonult vissza 1952-ben egy agym�t�tet k�vet�en.
Milne kezdetben humoros essz�ket, sz�ndarabokat �s reg�nyeket �rt, �m igaz�n ismertt� gyermekk�nyvei tett�k. Legh�resebb m�ve a Micimack� (Winnie-the-Pooh), amely fi�nak kit�m�tt medv�j�r�l kapta nev�t, �s amelynek egyik f�szerepl�je a saj�t fi�r�l elnevezett figura, Christopher Robin (magyar ford�t�sban R�bert Gida).
Milne k�t tov�bbi, gyermekverseket tartalmaz� k�nyvet is �rt: Amikor m�g kicsik voltunk �s Hat�vesek lett�nk, amelyek k�z�tt sz�mos vers akad Micimack�r�l.
A Micimack� hatalmas sikere ink�bb teher volt Milne sz�m�ra, mint �r�m. Saj�t �r�i c�lja ugyanis az volt, hogy arr�l �rjon, amir�l csak szeretne, �s ezt a k�s�bbiekben m�r nem l�tta igaz�n megval�s�that�nak.
�dv.: Karana&Matt