SHOGI a ,,Jap�n sakk"

  A s�gi (将棋) egy sakkhoz hasonl� j�t�k, amely Jap�nb�l sz�rmazik, emiatt „jap�n sakk” n�ven is ismert. A sakk v�ltozatai k�z�l tal�n ez k�l�nb�zik legink�bb a n�lunk is ismert nyugati sakkt�l.

T�rt�net
   A sakkszer� j�t�kok k�z�s �se, az indiai csaturanga valamikor az i. sz. 1. �s 4. sz�zad k�z�tt jelent meg. Nyugat fel� terjedve Perzsi�ba ker�l, majd, miut�n az arabok megh�d�tj�k Perzsi�t, arab keresked�k r�v�n eljut Eur�p�ba. Itt a 15. sz�zad v�g�re alakul a ma ismert sakk�. Ugyanez a j�t�k, a csaturanga kelet fel� terjedve teljesen m�s utat j�rt be. Hogy ezt meg�rthess�k, c�lszer� �ttekinteni azokat a v�ltoztat�si hull�mokat, melyek Indi�b�l kiindulva a j�t�k valamennyi v�ltozat�n v�gigterjedtek.
   Az els� hull�m a j�t�k eredeti szab�lyait tartalmazta. Ez m�g a val�di, harct�ri katonai egys�geket pr�b�lta ut�nozni, azaz a b�buk mozg�si lehet�s�gei korl�tozottak (pl. a lovas �s a harci szek�r csak el�re mozoghat, hiszen a val�di csat�ban is ebben az ir�nyban a leghat�konyabbak).
   A m�sodik hull�m l�nyegesen megn�velte a b�buk lehet�s�geit. Ennek sor�n alakult �t a lovas (husz�r) �s a harci szek�r (b�stya) l�p�se oly m�don, hogy erej�k a n�gyszeres�re n�tt. 
   A harmadik hull�m pedig egy olyan szab�lym�dos�t�st tartalmazott, amely szerint a gyalogok �tl�s ir�nyban �thetnek. Mint ismeretes, ezen hull�mok mindegyike el�rte a nyugati sakk el�dj�t is, �s a mai napig meg�rz�dtek a sakkban.
   K�na azonban elutas�totta a harmadik, Jap�n pedig a m�sodik �s a harmadik hull�mot. Ezen �zsiai orsz�gokban ugyanis a b�buk�nt eredetileg kis szobrocsk�kat, figur�kat haszn�l� j�t�k el�bb-ut�bb �talakult: k�nai �r�sjellel ell�tott lapocsk�k vett�k �t a b�buk szerep�t. Att�l a pontt�l kezdve, amikor ez bek�vetkezett, az adott orsz�gok m�r saj�t kult�r�juk szerves r�szek�nt tekintettek a j�t�kra, �s elutas�tott�k a tov�bbi, indiai eredet� v�ltoztat�sokat (illetve ezek helyett a saj�t elgondol�saik szerint v�ltoztatt�k a j�t�kot).
   A jap�n s�giban nem volt "s�t�t" �s "vil�gos", �gy egy m�sik m�dszert kellett tal�lni annak jel�l�s�re, hogy melyik b�bu melyik j�t�koshoz tartozik. Ez�rt a j�t�kra haszn�lt mokkanokat �tsz�g� form�ra v�gt�k, hogy cs�csuk mindig az ellenf�l t�bora fel� mutasson (ezt, b�r sokkal kifinomultabb form�ban, a mai napig alkalmazz�k a s�gik�szletek farag�s�n�l). S�t, mivel minden mokkannak k�t oldala van, k�zenfekv� szab�lyv�ltoztat�s volt, hogy a b�buk t�bbs�g�t el� lehessen l�ptetni akkor, amikor behatol az ellenf�l ter�let�re (a mokkan-lapocska megford�t�s�val). A s�gi mai form�j�t a 13. sz�zadban nyerte el, amikor (a t�bbi sakkvari�nst�l f�ggetlen�l) megalkott�k a fut�t �s b�sty�t, melyekb�l a s�giban kezdetben mindk�t oldalon 1-1 tal�lhat�.

    Egy kis r�vid fejl�d�si t�rt�net! De ez val�ban csak egy r�szlet! Ha k�v�ncsiak vagytok a teljes eg�szre, szeretn�tek megismerni a mokkanokat, elsaj�t�tani a j�t�kot, taktikai l�p�sekr�l olvasni �s feladv�nyokon t�prengeni nem kell m�st tennetek csak b�ng�szni egy kicsit a neten �s m�ris profik lehettek!
   Ha pedig m�r �gy �rzed k�szen �llsz a j�t�kra, kipr�b�ln�d tud�sod, megteheted ezt online-on kereszt�l is az al�bbi linken! Sokak szerint nem nehezebb a n�lunk ismert sakkn�l, az m�g nek�nk is megy, egyszer mi is nekiugrunk a shoginak az garant�lt! L�gy te is profi!!!
�dv.: Karana&Matt