Jap�n t�rt�nete a mitol�gia szerint

   Jap�n �sid�k �ta a vil�g egyik legk�l�n�sebb �s legbonyolultabb kult�r�ja. Elszigetelts�ge nem csak f�ldrajzi, hanem etnikai �s civiliz�ci�s tekintetben is jelent�s. Annak ellen�re, hogy a kelet-�zsiai civiliz�ci�s �vezet r�sze, k�s�n �s lassan �rte el a kontinens kult�r�ja. A sok �tvett hat�s �s izol�lts�g egy saj�tos, de az ut�nz�sban is egyedi civiliz�ci�t hozott l�tre. A m�sodik vil�gh�bor�t�l eltekintve azt tapasztaltuk, hogy a jap�nok viszonylagos harm�ni�ban �ltek csendes-�ce�ni szomsz�daikkal. A XX. sz�zad esem�nyeit nem sz�m�tva, a szigetorsz�gnak �zsi�ra �s a vil�gra kev�s hat�sa volt.
   Jap�nnak olyan politikai rendszere volt, amelyben a m�rt�ktelen amb�ci� �ltal�ban nem �t�tte fel a fej�t. A hatalmi probl�m�k egy l�pcs�fokkal lejjebb jelentkeztek. A cs�sz�r els�s�g�t soha nem k�rd�jelezt�k meg, an�lk�l szor�tott�k h�tt�rbe uralkod�ikat, hogy az eg�sz politikai �s t�rsadalmi rendszert megv�ltoztatt�k volna. Egy jap�n rendszerv�ltoz�s �ltal�ban csal�dok k�z�tti v�lt�st jelentett a hivatali hatalom birtokl�s�ban �s az ad�szed�s jog�ban.
   A jap�n mitol�giai �s t�rt�neti forr�sok sokr�t�ek. Ezek k�z� tartozik a Kodzsiki („R�gi t�rt�netek feljegyz�sei“), amely 712-ben keletkezett. L�nyeg�t tekintve k�t elk�l�n�thet� r�szre tagolhat�. Az egyikben a megszil�rdult Jamato udvar elmondja az uralkod�h�z �s a nemesi csal�dok val�s�gos vagy v�lt eredet�t. A m�sikban hitreg�ket, �nekeket, r�vid t�rt�neteket tal�lhatunk. A m�sik forr�s, a Nihongi 720-ban sz�letett �s kieg�sz�tve az el�z�t, eg�szen 700-ig k�veti az �si jap�n t�rt�nelmet. A forr�sok k�z� sorolhat�k m�g a Fudokik („Tartom�nyok �s szok�sok le�r�sa“) �s a Kogosui nev� papi kr�nik�k („�si mond�sok gy�jtem�nye“) is.

Jap�n keletkez�se a mitol�gia szerint 

   A t�rt�netek h�rom ciklusban �s k�l�nb�z� helyen j�tsz�dnak le. Az els�, kozmol�gikus ciklus helysz�ne a Takama no Hara („Magass�gos �gi s�ks�g“) �s a Jomi no Kumi („Holtak birodalma“). A k�vetkez� k�t helysz�n a f�ldi Izumo �s Himuka helys�g. A m�toszokban p�rhuzamok figyelhet�k meg m�s n�pek hasonl� t�rt�neteivel (pl. g�r�g m�toszok, ur�li hitreg�k, magyar n�pmes�k stb.)
   A mitol�gi�ban nem tal�lhat� egys�ges teremt�, �nmag�t�l j�tt l�tre az �si rend. Az istenek n�dhajt�sb�l b�jtak el�. „Az �sanyag m�r s�r�s�dni kezdett, de az alkot�er� �s a forma m�g nem jelent meg. M�g nem voltak nevek �s nem volt tev�kenys�g, ki ismerhette volna h�t fel az �sanyagban rejl� form�kat? M�gis, �ppen amikor az �g �s a f�ld elv�lt egym�st�l, a H�rom Isten a vil�g �salkot�j�v� v�lt.” Ez az elem p�rhuzamos a g�r�g kozmog�ni�val (Khaosz–Gaia–Er�sz). El�sz�r h�rom kami (isten, szellem) jelent meg: Ame no Minakanusi no kami (�gi istens�g, „A Szent K�z�p Ura“), Takami Muszubi no kami („A Magass�gos Szent Alkot�s istene“) �s Kami Muszubi no kami („Isten Alkotta Isten“). �ket isteni gener�ci�k k�vett�k, sz�munkra viszont csak az utols� p�r a fontos.
   Izanagi (Az els� f�rfi vagy „H�vogat� Isten“) �s Izanami (Az els� n� vagy „H�vogat� Istenn�“) v�gezte el az istenek parancs�ra a vizek �s a sz�razf�ld sz�tv�laszt�s�t. „…majd lefel� d�fve a d�rd�t j�l megkevert�k a tenger viz�t, hogy csak �gy zubogott. �s amikor visszavont�k a d�rd�t, a s�s v�z annak hegy�r�l cs�p�gve megszil�rdult, �s szigett� v�lt.” Ezen a szigeten kezdt�k meg a t�bbi istens�g teremt�s�t. Az els� alkalommal hib�t k�vettek el, mert a n� sz�lalt meg el�sz�r, �gy a gyermekeik torzsz�l�ttek lettek. Az isteni utas�t�s hat�s�ra a hib�t kijav�tva – azaz Izanagi kezdem�nyez�s�re – sorra sz�lettek az eg�szs�ges istenek (szigetek). Teh�t a mitol�gia szerint az istenek teremtett�k Jap�nt. Jap�n neve is erre vezethet� vissza. Els� neve az Asihara no Makacu Kumi („N�das s�ks�g k�z�ps� orsz�ga“) volt hiszen a kamik n�dhajt�sb�l b�jtak el�. A m�sodik n�v is az �si hitreg�khez kapcsol�dik, ez az Omogoro-dzsima („Mag�t�l �ssze�ll�“). A harmadik n�v m�r t�rt�nelmileg igazolhat�, a Jamato-koku („Jamato orsz�ga“) a kialakult egys�ges �llam l�t�re utal. A ma �ltal�nosan elfogadott Nippon („A felkel� nap orsz�ga“) n�v k�nai eredet�.
�dv.: Karana&Matt
Forr�s: Terebess �zsia E-T�r