K�nai harangvir�g

   Mindig is csod�lat t�lt�tt el egy vir�g l�tt�n �s m�g nagyobb rajong�s, amikor p�rhuzamot tal�lhatok fikci� �s a val�s�g k�z�tt. Az InuYasha is tartogat sz�munkra n�h�ny ilyen meglepet�st. Takahashi meglep� munk�ja nyom�n egy n�v jelent�se most a kapocs. Ha Kikyou nev�t vizsg�ljuk megtudhatjuk, hogy annak jelent�se k�nai harangvir�g. Egy gy�ny�r� csoda, melyet m�g mag�ban a mang�ban �s animeben is megtal�lhatunk. N�h�ny jelenetben, els�sorban az InuYasha �s Kikyou jelenetekben apr� r�szletk�nt ott ny�lik egy ilyen harangvir�g, m�g kidolgozotabb� �s szebb� t�ve kedvenc t�rt�net�nket. N�h�ny sz�ban szeretn�nk nektek jellemezni ezt a kis n�v�nyt:
   A Jap�nb�l sz�rmaz� alapfaj nemes�tett, gazdagon vir�gz� v�ltozata. Nev�t a l�gg�mb form�j� vir�gbimb�ir�l kapta. Harang alak� vir�gai kiny�lva 4-5 cm �tm�r�j�ek. N�veked�se alacsony, bokros. T�panyagokban gazdag, nedves talajokon, napf�nyes helyen �rzi j�l mag�t. Naps�t�ses helyre, sziklakertbe, �vel��gyba val�, ahol 40-60 cm magasra n�. Vir�gait j�nius-j�liusban hozza �s magass�g�n�l fogva a v�z�ban is sz�pen mutat.
   M�ret�ket tekintve kb. 40-60 cm n�nek, persze vannak t�rpe �s magasabb fajt�i is. Napos, f�l�rny�kos helyeket kedveli. �ltal�ban d�szn�v�nyk�nt sziklakertekbe, �vel��gyakba szokt�k �ltetni, de gy�gyn�v�nyk�nt is tudj�k hasznos�tani. A vir�gok t�bbnyire a k�k �s k�keslila sz�nek k�l�nf�le �rnyalataiban pomp�znak, de l�teznek feh�r �s r�zsasz�n fajt�i is. A szapor�t�sa magr�l t�rt�nik, vir�gz�sa j�niust�l augusztusig tart. A harangvir�gok sz�v�s n�v�nyek, kev�s ig�nyt t�masztanak a talajjal szemben, egyszer�en alkalmazkodnak.
   Sz�n�nek �s felt�n� jellegzetess�g�nek k�sz�nhet�en, nagyon k�zkedvelt. A l�gg�mbvir�g pr�b�ra teszi t�relm�nket azzal, hogy v�rat mag�ra, am�g bimb�ja kipattan, ez�rt a legt�bb gyerek �sszeszor�tja �s „kipattintja" � maga. Az �ttetsz� szirmok gy�ny�r�ek, amint a napf�ny �ts�t rajtuk.
�dv.: Karana&Matt