Jap�n �j�szat

   Kiemelked�t alkotott a m�v�szetek ter�n, meghamis�tatlan sikert a kult�r�ban �s megk�rd�jelezhetetlent a sport ter�n. Jap�n fizikai �s szellemi sportjai k�z� tartoz� �j�szatot r�gi hagyom�nyok �s �vsz�zados t�rt�netek k�s�rik. Nem is sport�gk�nt indult �s tal�n jelen�nkben sem ez a legjobb sz� r�. Azon animek �s mang�k fontos eleme, melyek a k�z�pkort vagy az �si harcm�v�szetet haszn�lj�k alapnak. InuYasha animenkben is fontos szerepet j�tszik. A papn�k fegyverek�nt megjelen� �jak �s szent ny�lvessz�k a tisztas�got, lelki harm�ni�t �s bels� megtisztul�st jelk�pezik. N�zz�k meg egy kicsit r�szletesebben ezt az eszk�zt:
   A jap�n �j�szatot Jap�nban m�g mai is szinte vall�sos tisztelet �vezi. M�g Eur�p�ban egyed�l csak f�b�l k�sz�lt k�ris- vagy tiszafa �jakat haszn�ltak, addig keleten k�l�nb�z� anyagok �ssze�p�t�s�vel (�llati inak, fa, szaru, csont) igen hat�sos fegyvert, az �n. reflex�jat tal�lt�k fel. Az �kori �jak teljes�tm�ny�t, amelyet hiteles korabeli adatok bizony�tanak, m�g a mai korszer� sport�jakkal sem siker�lt fel�lm�lni.
   A jap�n �jak alakjukat tekintve k�l�nb�znek a nom�d �jakt�l, de szerkezet�k hasonl�. Jellegzetes �vel�s�ek, valamivel hosszabbak, nagys�guk �ltal�ban 1,8-2,2 m�ter. T�bbr�teg�ek, egykor f�b�l, bambuszb�l, halcsontb�l k�sz�tett�k, manaps�g m�anyag, grafit �s �vegsz�l alkalmaz�s�val is k�sz�lnek.
   Vad�sz �s harci fegyverk�nt egyar�nt alkalmazt�k �ket. A cs�sz�ri udvarban k�l�nf�le szertart�sokban is szerepet kaptak. A szamur�jok oszt�ly�nak kialakul�sa az �j�szat fejl�d�s�re is kihatott. F�k�nt a lovas harcokban v�lt be, de a v�rv�delemben is szerepet kapott. Az id�k folyam�n a k�nai zen-buddhizmus hat�s�ra a harci m�v�szetek, �gy az �j�szat is vall�sos tartalommal tel�t�dik, filoz�fiai hat�s al� ker�l. 1542-ben a portug�lok megismertetik a jap�nokat a l�fegyverek haszn�lat�val, ez a harcmodort n�mileg �talak�tja ugyan, de �ppen a kardv�v�s �s az �j�szat filoz�fiai tartalma miatt, a szamur�jok ezen ut�bbi fegyverek haszn�lat�t tartott�k �nmagukhoz m�lt�nak.
   A hossz�, b�k�s Tokugava-korszakban ez a filoz�fiai hat�s tov�bb er�s�dik. �gy lesz a Ken-dzsucu-b�l Kend�, az �j�szatb�l Kjud�, amelyben az �jb�l -mint harci fegyverb�l- szertart�si �s szellemi eszk�z v�lik a zen-buddhizmus hat�s�ra. Ezzel p�rhuzamosan k�l�nb�z� �r�nyzatok, iskol�k, st�lusok alakulnak ki. Ezek k�z�l a Heki �s a Ogaszavara ir�nyzat, st�lus ma is m�k�dik. Ez�rt nem lehet az �j�szatot m�s sporthoz hasonl�tani. Elsaj�t�t�s�hoz hosszadalmas gyakorl�s, elm�lyed�s sz�ks�ges Gyakorlatainak m�ly filoz�fiai tartalma van.
    Jap�nban annak ellen�re, hogy m�s modern sport�gak esetleg kedveltebbek, a hagyom�nyos sportok k�z�tt a judo �s a kend� m�g�tt a harmadik helyen �ll. A Kjud� Sz�vets�gnek jelenleg 500000 tagja van fiatal gyerekekt�l az �regekig.
   Mivel f�k�nt szellemi er�fesz�t�st ig�nyel, gyakorl�s�nak fels� korhat�ra nincs. Gyakran rendeznek versenyeket, ahol a tiszt�n technikai teljes�tm�nyt jelz� l�v�eredm�ny mellett a v�grehajtott mozdulatok sz�ps�g�t, harm�ni�j�t, a kivitelez�s pontoss�g�t, �sszhangj�t egyar�nt �rt�kelik. A t�bbi jap�n sport�ghoz hasonl�an a versenyeken k�v�l tanul� fokozat� (5-1 kju)- �s mesterfokozat� (1-10 dan) vizsg�kon bizony�thatj�k a sportol�k fejl�d�s�ket, el�rehalad�sukat.
�dv.: Karana&Matt
Forr�s: http://www.terebess.hu