Shakyamuni

   Amikor Shakyamuni a Lotusz Szutràt tan�totta, kijelentette, hogy mindenki buddhàvà vàlhat. A n�gy legnagyobb tudos-tanitvànya: Subhuti, Kahtyayana, Mahakashyapa �s Maudgalyayana szòt k�rtek: - Mindezidàig hanyagok voltunk, megel�gedt�nk az alsorend� tanokkal, azt k�pzelt�k, hogy màr megvilàgosodtunk. Mekkora �r�m volt hallani most egy ilyen csodàlatos �s ritka T�rv�nyt! (a Lotusz Szutràt) Annak bizonyitàsàra, hogy meg�rtett�k a Buddha tanitàsàt, szeretn�nk el�adni a k�vetkez� tanmes�t:
   K�pzelj�nk el egy fiatal embert, aki elhagyja a csalàdi hàzat, messzire a falujàtol, t�bb �vre. Nagy nyomorban vàndorol egyik munkàltatòtòl a màsikig, hogy valami kev�s ennivalot �s ruhanem�t szerezzen. Egy id� utàn apja elindul a keres�s�re. Elhelyezkedik egy vàrosban �s siker�l meggazdagodnia. Hàza f�ny�z�en berendezve, raktàrai tele kincsekkel. Sok szolgàt tart �s vagyonàt màs vid�ken is gy�m�lcs�zteti. De nem birja elfelejteni a fiàt. "�reg vagyok màr, minek ez a nagy vagyon, ha nincs kire hagynom?" -gondolja magàban. S hogy hogy nem, egy napon a fia v�letlen�l ebbe a vàrosba �rkezik...elmegy apja lakhelye el�tt, �gy, hogy nem tudja ki� lehet. "Ime egy kiràly -gondolja- itt biztos nem talàlok munkàt". Amikor apja �szreveszi, odak�ldi egyik szolgàjàt, hogy vezess�k el� a fiut. A fi� megijed, mert azt hiszi, hogy ki akarjàk v�gezni valami�rt, amit nem k�vetett el. Nem ismeri f�l apjàt. "Ki kell talàlnom valamit, hogy a fiam visszaj�jj�n hozzàm" - gondolja az apa �s azt mondja szolgàinak: - Adjatok neki takaritàsi munkàt! - Amit a fi� el is fogad. Kap egy kis el�leget �s att�l fogva mindenf�le szemetet kell �sszetakaritania. Apja szànalommal n�zi, majd tàmad egy �telete. Fel�lt�zik szeg�nyes ruhàba �s odamegy a takaritòkhoz: - Ne lustàlkodjatok! - mondja nekik, majd a fi�hoz sz�l: - Ugy làtom fiam, hogy te nem vagy lusta �s m�regbe sem gurulsz, mint a t�bbiek. Szivesen fiammà fogadlak, a fizet�sedet is felemelem �s nem lesz t�bb� semmi gondod. A fi� azonban tovàbbra is als�bbrend�nek tartja magàt �s megtartja a piszkos munkàt. Egy napon a hàzigazda megbetegszik, magàhoz hivja fiàt �s azt mondja neki: - Megismertetlek minden vagyonommal �s annak int�z�s�vel, mert mostant�l nincs k�l�nbs�g k�zted �s k�ztem. A fi�nak àtad minden tudàst �s az int�zi a gazdasàgot. Azonban tovàbbra is ugyanazon a helyen marad �s ugyan�gy �l, mint azel�tt. De lassan kezdi kibontakoztatni tehets�g�t �s elkezd bizni magàban. Apja, amikor �rzi, hogy màr nincs messze halàla, bemutatja fiàt a kiràlynak, a minisztereknek �s a hàz urainak. - Uraim, tudjàk meg, hogy ez a fi� az �n gyermekem. Fiatal koràban megsz�k�tt otthonr�l �s sokàig kerestem. V�g�lis siker�lt megtalàlnom �s most minden vagyonom ràhagyom. "Soha nem kerestem kincseket �s magukt�l j�ttek hozzàm.." - gondolja a fi�. - Nagytisztelet�!
   A mes�ben a gazdag ember a Buddha �s mi hasonl�ak vagyunk a fiàhoz. Ugyanugy, ahogy a fi� nem tudta felismerni gazdag apjàt �s megel�gedett egy nyomor�sàgos �lettel, mi sem �rtett�k eddig, hogy mindnyàjan a Buddha gyermekei vagyunk �s k�pesek vagyunk ugyanabba a l�tàllapotba ker�lni, mint �, s �gy megel�gedt�nk a kev�s tudàsunkkal.
   Miutàn a Buddha meglàtta befogad�k�pess�g�nk hatàrait, elvezetett benn�nket val�di tanaihoz. Ugyan�gy, ahogy a gazdag ember tette a fiàval, tehets�g�nek felimer�se �s �nbizalma elnyer�se �rdek�ben. Ilyen modon kaptuk meg a legnagyobb kincset, an�lk�l, hogy kerest�k volna. Egy nap Chuang Tzu �s egy bar�tja a foly� mellett s�t�lt. "N�zd ahogy �sznak a halak," mondta Chuang Tzu, "Igaz�n j�l �rzik magukat! "Te nem vagy hal," v�laszolta a bar�tja, "�gy nem tudhatod, hogy j�l �rzik e magukat." "Te nem vagy �n," mondta Chuang Tzu, "Honnan tudod hogy nem tudhatom, hogy a halak j�l �rzik magukat?"

Forr�s: http://jamekka-mesek-szeptortenetek.freeblog.hu/archives/2008/10/04/3437884/